PÁRBESZÉD INDULT AZ ÁGAZATIRÁNYÍTÁSSAL
Az ELTE Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat elnöke is részt vett a DOSZ delegáltjaként az Oktatás és Gyermekügyi Minisztérium hallgatói képviselőkkel rendezett egyeztetésén.
Örömünkre szolgál, hogy a minisztérium a hallgatói képviseletekre is partnerként tekint a döntéselőkészítési folyamatokban. Köszönetünket fejezzük ki a minisztérium felé, hogy végre érdemi párbeszéd indult a doktoranduszok valós helyzetéről, legégetőbb problémáiról is.
A DOSZ KÜLDÖTTGYŰLÉSE A DOKTORI ALAPÖSZTÖNDÍJAK MIELŐBBI EMELÉSÉT KÉRI A KORMÁNYTÓL
A Doktoranduszok Országos Szövetsége Küldöttgyűlése egyhangúlag fogadta el alábbi határozatát az alap doktoranduszi ösztöndíj emelésének szükségességéről 2026. június 30-án megtartott ülésén.
"A Doktoranduszok Országos Szövetségének Küldöttgyűlése kéri Magyarország Kormányát, valamint az érintett minisztériumokat, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot, továbbá a Tudományos és Technológiai Minisztériumot, hogy kezdjék meg a havonta 140.000, illetve 180.000 Ft-os alap doktoranduszi ösztöndíj érdemi és mielőbbi emeléséhez szükséges intézkedések előkészítését.
Az alap doktoranduszi ösztöndíj 2016 óta változatlan, így reálértékének mintegy felét elvesztette. Jelenlegi összege nem biztosítja megfelelően a doktori képzésben részt vevők megélhetését, és nincs arányban a doktoranduszok oktatási, kutatási és tudományszervezési szerepvállalásával. A Küldöttgyűlés álláspontja szerint a doktori képzésben részt vevők anyagi megbecsültsége alapvető feltétele a hazai tudományos utánpótlás megerősítésének, a doktori képzés minősége javításának, valamint a fiatal kutatói életpálya vonzóbbá és kiszámíthatóbbá tételének. A jelenlegi ösztöndíjszint különösen hátrányosan érinti azokat a doktoranduszokat, akik esetében az intézményi vagy fenntartói források nem biztosítanak kiegészítő támogatásra lehetőséget, illetve akik nem részesülnek az országos pályázati forrásokból. A jelenlegi, a képzés első szakaszában havi 140.000 forintos doktoranduszi alapösztöndíj nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony, a visegrádi négyek átlagának mintegy 40 százalékát éri csak el.
A kormányzó párt választási programjában is megjelent a felsőoktatási bérrendezés és a PhD-képzés anyagi megbecsülésének kérdése az alábbi vállalás formájában: „Bérrendezést hajtunk végre a felsőoktatási oktatók és kutatók körében, valamint a PhD-képzésben.” A Küldöttgyűlés álláspontja szerint e célkitűzés szakmailag indokolt, időszerű és a doktori képzésben résztvevők jelenlegi helyzetére tekintettel maximálisan helytálló. A PhD-képzésben részt vevők támogatásának rendezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a doktori képzés ne a megélhetési kényszerek, hanem a tudományos teljesítmény, a minőségi kutatómunka és a fokozatszerzés sikeressége köré szerveződjön.
A DOSZ Küldöttgyűlése indokoltnak tartja, hogy az emelés olyan mértékű legyen, amely érdemben hozzájárul a doktori képzésben részt vevők megélhetési biztonságának erősítéséhez, a kényszerű munkavállalásból fakadó lemorzsolódási és fokozatszerzési kockázatok mérsékléséhez, valamint a doktori képzés társadalmi és tudományos jelentőségének elismeréséhez. Egy többéves felzárkóztatási folyamat céljaként indokolt rögzíteni, hogy a kormányzati ciklus végére a doktoranduszi alap juttatások nettó értéke versenyképes jövedelmet jelentsen a fiatal kutatók számára, érje el legalább a jelenlegi összeg háromszorosát.
A Küldöttgyűlés kéri továbbá olyan hosszú távú finanszírozási mechanizmus kialakítását, amely biztosítja a doktoranduszi alapösztöndíj értékállóságát, és megakadályozza annak ismételt reálérték-vesztését, pl. az összegnek a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz való rögzítésével."