Cím	Legutóbb módosítva	Letöltés
ELTE EDÖK Alapszabály	2026. június 22.	PDF	DOCX	MD	ZIP

Preambulum

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) Egyetemi Doktorandusz Önkormányzata (a továbbiakban: Doktorandusz Önkormányzat) – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) rendelkezései alapján, a hatályos jogszabályok és az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának és egyéb szabályzatainak, valamint kitűzött alapelveinek figyelembevételével – Alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály) az alábbiakban állapítja meg.

Általános rendelkezések

1. §

(1) A Doktorandusz Önkormányzat az Egyetem doktoranduszainak és doktorjelöltjeinek a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján a felsőoktatási intézmény részeként létrehozott, demokratikus elven működő érdekképviseleti szervezete, amely kizárólagosan gyakorolja a doktoranduszok hallgatói jogviszonyából eredő kollektív jogokat, illetve a jogszabályokban, egyetemi szabályzatokban ráruházott hatásköröket. A Doktorandusz Önkormányzat tevékenysége a doktoranduszokat és doktorjelölteket érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

(2) A Doktorandusz Önkormányzat neve és székhelye:
    a) A Doktorandusz Önkormányzat neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat

    b) A Doktorandusz Önkormányzat rövidített neve: ELTE EDÖK

    c) A Doktorandusz Önkormányzat nemzetközi elnevezése: University Doctoral Students Union of Eötvös Loránd University

    d) A Doktorandusz Önkormányzat székhelye: 1088 Budapest, Múzeum körút 4/A, A épület alagsor, -160-as terem, Irodája: 1088 Budapest, Múzeum körút 4/A, Főépület alagsor, 124-es terem.

(3) A Doktorandusz Önkormányzat tagja minden, az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló doktorandusz, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási munkarendben végzi.

(4) A Doktorandusz Önkormányzat minden, az Egyetemmel aktív hallgatói jogviszonyban álló doktorandusz tagja választó és választható azon kari Doktorandusz Önkormányzat (a továbbiakban: részönkormányzat) küldöttgyűlési választásán, amelynek tagja.

(5) A Doktorandusz Önkormányzat és a részönkormányzatok tagjai önkormányzáshoz fűződő jogaikat választott képviselőik útján vagy eseti jelleggel közvetlenül gyakorolják.

(6) A Doktorandusz Önkormányzat elsődleges munkanyelve a magyar.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) Az Alapszabály jelen fejezetében használt és azzal összefüggő fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezéseket jelen paragrafus rögzíti.
    a) Megfigyelési jog: azon személyek, akik megfigyelési joggal vesznek részt az ülésen, jelen lehetnek annak egészén (az Alapszabály vagy az adott testület ügyrendje által meghatározott kivételek esetével).
    b) Nyilvános ülés: ha egy ülés nyilvános, megfigyelési joggal vesznek részt mindazok, akik számára a bizottság nem szavaz véleményezési vagy tanácskozási jogot, illetve akikről az Alapszabály máshogy nem határoz.
    c) Véleményezési jog: azon személy, aki véleményezési joggal vesz részt az ülésen, megfigyelési joggal bír, minden felmerülő témához hozzászólhat, illetve minden kérdésben kifejtheti álláspontját, amit az ülést levezető személy nem tagadhat meg, azonban a testület határozatával korlátozhatja a hozzászólás hosszát.
    d) Tanácskozási jog: azon személy, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, minden felmerülő témával kapcsolatban véleményezési joggal bír, javasolhatja az ülésen napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz, határozati javaslatot terjeszthet elő, amennyiben a jelen Alapszabály máshogy nem rendelkezik, személyi kérdésekben jelöltet állíthat.
    e) Szavazati jog: azon személy, aki szavazati joggal vesz részt az ülésen, automatikusan tanácskozási joggal bír, ezen felül pedig szavazhat valamennyi kérdésben.
    f) Egyetértési jog: amennyiben egy testület vagy egy személy egyetértési joggal bír bizonyos ügyekben, úgy az ezen ügyekben hozott döntések érvényességének feltétele az egyetértési joggal bíró fél beleegyezése.
    g) Abszolút többség: abszolút többséget ér el egy szavazás, ha az összes szavazásra jogosult tag több mint fele azonos támogató vagy elutasító szavazatot ad le.
    h) Kétharmados többség: kétharmados többséget ér el egy szavazás, ha a jelenlévő szavazásra jogosultak legalább kétharmada azonos támogató vagy elutasító szavazatot ad le.
    i) Zárt ülés: egy testület zárt ülésén kizárólag annak tagjai, az ülésre meghívottak, valamint azok vehetnek részt, akiknek a jelenlétéhez a testület hozzájárul.
    j) Önkormányzati ciklus: a Doktorandusz Önkormányzat két alakuló küldöttgyűlési ülése közötti időszak.
    k) Lemondás: az adott tisztség, testületi tagság, delegálás vagy megbízatás további ellátását megtagadó, a megbízó testülethez vagy személyhez címzett egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Amennyiben a lemondás nem tartalmazza hatályba lépésének időpontját, úgy kell tekinteni, hogy a hatályba lépés napja a nyilatkozat megtételének napja.
    l) Személyi kérdés: a tisztségviselők, delegáltak és megbízottak megválasztásával és visszahívásával kapcsolatos kérdés.
    m) Tisztségviselő: a Doktorandusz Önkormányzat elnöke (a továbbiakban: Elnök), elnökhelyettese (a továbbiakban: Elnökhelyettes) és az Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint a kari részönkormányzati elnökök. Elnök, Elnökhelyettes, valamint kari részönkormányzat elnöke kizárólag az Egyetemmel aktív doktoranduszi jogviszonyban álló személy lehet. Az Ellenőrző Bizottság elnöke, olyan személy lehet, aki az egyetemmel aktív hallgató, doktoranduszi vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.
    n) Teljes tisztújítás: a teljes tisztújítás alkalmával a Doktorandusz Önkormányzat minden tisztségviselői posztjának (kivéve az Ellenőrző Bizottság elnökét), illetve a Küldöttgyűlés és a kari küldöttgyűlések hatáskörébe tartozó testületi delegációnak betöltésére újonnan választott tisztségviselő, illetve delegált kerül. Az ezt megelőzően a tisztséget vagy delegáltságot betöltő személy is csak újraválasztás esetén töltheti be továbbra is a tisztséget vagy delegáltságot amennyiben a jelen szabályzat által megfogalmazott követelményeknek megfelel.
    o) Konstruktív bizalmatlansági indítvány: egy tisztségviselő ellen benyújtott indítvány, mely során az indítványozó egyben konkrét jelöltet állít az adott tisztségviselői pozícióra, így a testület szavazása arról dönt, hogy az újonnan állított jelölt vagy az addig az ülésig a tisztséget betöltő személy töltse be onnantól a tisztséget.
    p) Pótülés: egy testület ülésének határozatképtelensége esetén az ülés meghívójában tervezett napirendi pontokat tartalmazó és azt tárgyaló, későbbi időpontban megtartott ülés.
    q) Meghívott: a testület ülésének meghívottja, aki az ülést összehívó személytől írásbeli meghívást kap az ülést megelőzően.
    r) Egyetemi Szabályzat: az Egyetem Szenátusa vagy egyéb döntéshozó testülete által elfogadott szabályzat.
    s) Ügyrend: A Doktorandusz Önkormányzat valamennyi testületének működését az adott testület ügyrendje szabályozza, mely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal és a jogszabályokkal. Ügyrendjét az adott testület fogadja el és a Küldöttgyűlés hagyja jóvá.
    t) Egyszerű többség: egyszerű többséget ér el egy szavazás, ha a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint fele azonos támogató vagy elutasító szavazatot ad le.

(2) A Doktorandusz Önkormányzat vagy valamely részönkormányzat működésképtelen, ha
    a) a Küldöttgyűlésének nincsen szavazati jogú tagja;
    b) a Doktorandusz Önkormányzat vagy az adott részönkormányzat Küldöttgyűlése határozatképtelenség miatt nem tart ülést fél évig, vagy a Doktorandusz Önkormányzat Elnöksége határozatképtelenség miatt nem tart ülést 3 hónapig.

A Doktorandusz Önkormányzat feladat- és hatásköre

3. §

(1) A Doktorandusz Önkormányzat az Nftv.-ben és egyéb jogszabályokban, valamint az Egyetem szabályzataiban meghatározott döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, ellenőrzési és delegálási jogokat, illetve azokban ráruházott egyéb hatásköröket gyakorolja.

(2) A Doktorandusz Önkormányzat feladatai, hatásköre:
    a) ellátja tagjainak érdekképviseletét és érdekvédelmét minden illetékes kari, egyetemi és országos testületben;
    b) kialakítja saját szervezeti és működési rendjét;
    c) az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott számú tagot delegál a Szenátusba, az Egyetemi Doktori Tanácsba, illetve egyéb meghatározott testületekbe;
    d) részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a doktoranduszok és doktorjelöltek hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében;
    e) a doktoranduszok és doktorjelöltek számára tudományos, kulturális, szórakoztató és információs szóró-, valamint tájékoztató anyagok, magazinok, újságok, kötetek kiadásának előkészítését végezheti digitális és nyomtatott formában;
    f) az Egyetem doktoranduszainak és doktorjelöltjeinek érdekében egyéb tevékenységeket folytat, doktoranduszi vagy doktorjelölti megbízás alapján a felsőoktatási törvényben szabályozott eljárásokban a doktorandusz vagy doktorjelölt képviseletében eljárhat; ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, egyetemi szabályzat, jelen szabályzat, illetve egyedi aktus számára megállapít.

(3) A Doktorandusz Önkormányzat egyetértési joggal rendelkezik
    a) a doktoranduszokat és a doktorjelölteket illetően az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a tanulmányi és vizsgaszabályok, a térítési és juttatási szabályok, az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjének elfogadásakor és módosításakor;
    b) a jogszabályban, illetve az Egyetem szabályzataiban meghatározott egyéb esetekben.

(4) A Doktorandusz Önkormányzat tevékenységéről, az Egyetem életével kapcsolatos kérdésekről – honlapján, valamint egyéb módon — folyamatosan tájékoztatja az Egyetem polgárait. Feladatainak ellátása során együttműködik az Egyetem, a karok és az egyéb szervezeti egységek vezetésével, az Egyetem oktatóival, kutatóival, egyéb munkatársaival és hallgatóival, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal, valamint a hazai és nemzetközi hallgatói és felsőoktatási szervezetekkel.

(5) A Doktorandusz Önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez az Egyetem biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A Doktorandusz Önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsőoktatási intézmény, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza azok működését

A Doktorandusz Önkormányzat működése

A Doktorandusz Önkormányzat felépítése

4. §

(1) A Doktorandusz Önkormányzat hatásköreit az egyetemi szintű ügyekben az EDÖK, kari szintű ügyekben az illetékes kari részönkormányzat gyakorolja, név szerint:
    a) Állam- és Jogtudományi Kar Doktorandusz Önkormányzat (ÁJK DÖK),
    b) Bölcsészettudományi Kar Doktorandusz Önkormányzat (BTK DÖK),
    c) Gazdaságtudományi Kar Doktorandusz Önkormányzat (GTK DÖK),
    d) Informatikai Kar Doktorandusz Önkormányzat (IK DÖK),
    e) Pedagógiai és Pszichológiai Kar Doktorandusz Önkormányzat (PPK DÖK),
    f) Társadalomtudományi Kar Doktorandusz Önkormányzat (TáTK DÖK),
    g) Természettudományi Kar Doktorandusz Önkormányzat (TTK DÖK).

(2) Az egyes részönkormányzatok tagjai az Nftv. 63. § (1) bekezdésében meghatározott doktoranduszok közül azok, akik a kar által gondozott képzésben folytatják tanulmányaikat.

(3) A részönkormányzati szintű hatáskörök gyakorlásáról az illetékes részönkormányzatok szabályzatai – a jogszabályok, az Egyetem szabályzatai és jelen Alapszabály keretei között – szabadon rendelkezhetnek.

5. §

(1) A Doktorandusz Önkormányzat hatásköreit az alábbi testületek, személyek gyakorolják:
    a) a Küldöttgyűlés,
    b) az Elnök,
    c) az Elnökség,
    d) az Ellenőrző Bizottság,
    e) a kari részönkormányzatok.

(2) A Doktorandusz Önkormányzat tisztségviselői:
    a) az Elnök,
    b) az Elnökhelyettes,
    c) az Ellenőrző Bizottság elnöke,
    d) a kari részönkormányzatok elnökei.

(3) A tisztségviselők mandátuma megszűnik, ha
    a) az Elnök és Elnökhelyettes aktív doktoranduszi jogviszonya megszűnik,
    b) az Ellenőrző Bizottság elnökének jogviszonya megszűnik az egyetemmel.

(4) A Doktorandusz Önkormányzat és a részönkormányzatok választási ciklusokban működnek. Az alakuló küldöttgyűlési ülésen áll fel és kezdi meg működését az adott ciklusra megválasztott Küldöttgyűlés.

(5) A Doktorandusz Önkormányzatban minden őszi félévben rendes képviselőválasztást, valamint ezt követően teljes tisztújítást kell tartani.

(6) A Doktorandusz Önkormányzat és a kari részönkormányzatok tisztségviselői, doktorandusz képviselői és delegáltjai nem lehetnek tagjai politikai pártnak vagy politikai párt ifjúsági szervezetének.

Tisztségviselők közötti átadás-átvétel

6. §

(1) A tisztségviselő a tisztújítást követő 5 munkanapon belül köteles írásban értesíteni a rektort, a kancellárt, a gazdasági főigazgatót, az igazgatási vezetőt, a hallgatói ügyekért felelős egyetemi vezetőt, az illetékes kari vezetőt és helyetteseit, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, valamint az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat vezető tisztségviselője esetében valamennyi kari vezetőt és a kari adminisztrációk vezetőit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott értesítésnek tartalmaznia kell a tisztújításról szóló jegyzőkönyv, valamint a 8. §-ban meghatározott átadás-átvételi jegyzőkönyv egy másolatát.

7. §

(1) Ha a doktorandusz önkormányzati tisztségviselő személyében a tisztújítás során változás következik be, köteles 8 napon belül átadás-átvételi eljárást lefolytatni utódjával.

(2) Az átadás-átvételi eljárás során gondoskodni kell arról, hogy a hivatalba lépő tisztségviselő megismerje a hatáskörébe tartozó ügyköröket, a folyamatban lévő ügyeket, a lezárt ügyek aktáit, a munkavégzéséhez szükséges és felelősségi körébe tartozó leltári tárgyakat, eszközöket.

(3) A Doktorandusz Önkormányzat Elnöke esetében a (2) bekezdés alkalmazásában gondoskodni kell különösen
    a) a pénzgazdálkodási eszközök, a pénzügyi nyilvántartás (gazdálkodási keret, kötelezettségvállalás nyilvántartása stb.) és a pénzügyi iratok,
    b) a készpénzeszközök és pénzhelyettesítők,
    c) az Eötvös Loránd Tudományegyetem számviteli szakmai szabályainak ideiglenes megállapításáról szóló 12/2017. (XI. 6.) számú kancellári utasítás 2. sz. mellékletében, a Leltározási Szabályzatban foglaltak alapján a leltárba vett eszközök,
    d) az iktatás, valamint
    e) a papíralapú és elektronikus adathordozók, utóbbi esetben azok elérési útja, jelszóval védett adatállomány esetében annak jelszava átadásáról.

8. §

(1) Az átadás-átvételi eljárásról az átadó és az átvevő által egyaránt aláírt jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
    a) az átadás-átvétel időpontját,
    b) az átadás-átvétel helyét,
    c) az átadó és az átvevő nevét, tisztségét,
    d) az átadott ügyiratcsoportok megnevezését,
    e) az átadott folyamatban lévő ügyek jegyzékét.

(3) A 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a jelen szakasz (2) bekezdésében előírtakon túl az átadás-átvételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni az alábbiak átadásának és átvételének tényét:
    a) leltár,
    b) készpénzigénylési nyomtatványok,
    c) időszaki pénztári jelentés,
    d) szigorú számadási nyomtatványok,
    e) folyamatban lévő számlák,
    f) kézi kasszában levő pénzösszeg,
    g) iktatókönyv.

9. §

(1) A tisztségviselők közötti átadás-átvétel során az adatkezelésre, adattovábbításra, adatvédelemre és adatbiztonságra az Egyetem Adatkezelési szabályzatát (ELTE SZMSZ I. kötet 6. sz. melléklete), valamint az Információbiztonsági Szabályzat előírásait kell megfelelően alkalmazni.

A Doktorandusz Önkormányzat választásainak általános elvei

10. §

(1) A választás során választójogával csak az a doktorandusz élhet, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

(2) A Doktorandusz Önkormányzatnak és részönkormányzatainak törekedniük kell az arányosság és egyenlőség elvének fokozott szem előtt tartására a választási rendszereik kialakítása során.

(3) A választás során használt adatok kezelésére az Adatkezelési szabályzatot (ELTE SZMSZ I. kötet 6. sz. melléklet) kell alkalmazni.

(4) A választásokat elektronikusan, papírosan vagy vegyes rendszerben is szervezheti az Ellenőrző Bizottság. Minden esetben különösen ügyelni kell a választások titkosságára, valamint a választók azonos tájékoztatására.

(5) Az Egyetemen belül egyidejűleg több karon is önálló doktori iskola hallgatójaként jogviszonnyal rendelkező mindegyik képzéséhez kapcsolódóan egyszer-egyszer élhet választójogával. Jelöltként, döntése alapján, egy választási körzetben indulhat.

(6) A választási eljárás során biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét, amelyet ezen Alapszabály 21. §-a szabályoz.

A képviselőválasztás szabályai

11. §

(1) A rendes képviselőválasztást minden tanévben meg kell tartani, úgy, hogy azok eredményét minden november 30-áig ki lehessen hirdetni. A jelöltállítási időszak legkorábban szeptember 15-én kezdhető meg.

(2) A Doktorandusz Önkormányzat karonként egy körzetben választ képviselőket. A képviselők maximális létszáma a Bölcsészettudományi Karon és a Természettudományi Karon 30 fő, a Pedagógiai és Pszichológiai Karon 20 fő, illetve az Állam- és Jogtudományi Karon, a Gazdaságtudományi Karon, az Informatikai Karon és Társadalomtudományi Karon 10 fő.

(3) A választásokat a Küldöttgyűlés által megválasztott Ellenőrző Bizottság írja ki, bonyolítja le, állapítja meg és hirdeti ki annak eredményét.

(4) A képviselőválasztás lebonyolításakor:
    a) A választásokat legalább 15 nappal a jelöltállítási időszak kezdete előtt meg kell hirdetni választási kiírás formájában, valamint gondoskodni kell annak hivatalos és nyilvános közzétételéről. A kiírásnak tartalmaznia kell a jelöltté válás, értve ez alatt a jelöltállítást is, illetve a szavazás módját és határidejét.
    b) A választások során a jelöltállítási időszakra legalább 10 munkanapot kell biztosítani.
    c) A jelöltállítási időszakot követően legalább 3 munkanap jogorvoslati időszakot kell biztosítani.
    d) A jelöltállítási időszak végétől számított 5 munkanapon belül a jelöltek listáját ki kell hirdetni, valamint gondoskodni kell annak hivatalos és nyilvános közzétételéről.
    e) A jelöltállítási időszakot követően a szavazási időszak megkezdése előtt legalább 5 munkanap bemutatkozási időszakot kell biztosítani.
    f) A szavazási időszak nem lehet rövidebb, mint 10 munkanap.
    g) Az Ellenőrző Bizottság mind a jelöltállítás, mind a szavazás időtartamát meghosszabbíthatja a választási kiírás módosításával tekintettel a jelen paragrafus (1) bekezdésében meghatározott határidőre.
    h) A kari képviselőválasztások időszakait az Ellenőrző Bizottság egymástól függetlenül állapítja meg.
    i) A kari képviselőválasztások eredményét az Ellenőrző Bizottság legkésőbb a kari szavazási időszak végétől számított 5 munkanapon belül kell megállapítsa választási jegyzőkönyv formájában, melynek hivatalos és nyilvános közzétételéről gondoskodni kell.

(5) -

(6) A választásokat minden esetben angol és magyar nyelven kell meghirdetni, a választással kapcsolatos tájékoztatásokat magyar és angol nyelven kell közölni. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a magyarul nem beszélő doktorandusz hallgatók szavazati jogukat a magyarul beszélőkkel egyező módon tudják gyakorolni.

(7) A választásra jogosultak az adott választási körzetben az érvényesen megválasztható képviselőknek megfelelő számú jelöltre szavazhatnak. Abban az esetben, ha a jelöltek száma nem éri el a körzetben kiosztható mandátumok számát, a maximális szavazati szám a jelöltek száma lehet. A kari választás akkor érvényes, ha az adott kar nappali munkarendben tanuló doktoranduszai számának 25%-ánál többen szavaztak. Az érvényes kari szavazás az egyes jelöltek tekintetében akkor eredményes, ha az adott jelölt a választáson részt vettek számának legalább 25%-ának megfelelő szavazatot kapott.

(8) Amennyiben egy adott karon a rendes képviselőválasztás érvénytelen, az adott karon a következő szemeszterben rendkívüli képviselőválasztást kell tartani, azonban a Doktorandusz Önkormányzat tisztújítását ekkor is meg kell tartani. A rendkívüli képviselőválasztás lebonyolításakor a jelen paragrafus (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(9) A Doktorandusz Önkormányzat egészét tekintve a választások akkor érvényesek, ha a kari választásokon összesen az Egyetem nappali munkarendben tanuló doktoranduszai számának 25%-ánál többen szavaztak, függetlenül attól, hogy valamennyi kari szavazás érvényes volt-e.

(10)
    a) Amennyiben egy adott karon a szavazás érvényes, de egyetlen képviselőjelölt sem került megválasztásra (a választás nem eredményes), az EDÖK Elnök gyakorolja a kari részönkormányzat jogosítványait azzal a kitétellel, hogy az EDÖK Küldöttgyűlésbe, Elnökségbe, valamint az Ellenőrző Bizottságba nem delegálhat ily módon tagot. Az Ellenőrző Bizottság pedig a következő szemeszterben köteles rendkívüli képviselőválasztást kiírni az adott karon. Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a választáson egyetlen jelöltállítás sem történt.
    b) Amennyiben egy adott karon egyetlen jelölt kerül érvényesen megválasztásra, a részönkormányzat elnöki tisztségét az Ellenőrző Bizottság választási jegyzőkönyvben jelölt felkérésére automatikusan ő tölti be, amennyiben összeférhetetlenség nem áll fenn és vállalja az elnöki feladatot. Ebben az esetben a kari részönkormányzat jogosítványait a részönkormányzat elnöke gyakorolja. Amennyiben nem vállalja, képviselői mandátuma megszűnik és a kari részönkormányzat jogosítványait az EDÖK Elnök gyakorolja azzal a kitétellel, hogy az EDÖK Küldöttgyűlésbe, Elnökségbe, valamint az Ellenőrző Bizottságba nem delegálhat ily módon tagot.

(11) Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a választási körzetben a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták, feltéve, hogy megszerezték az érvényesen leadott szavazatok 25%-át. Szavazategyenlőség esetén a jelöltállításon korábban jelentkező jelölt kerül megválasztásra.

(12) Időközi választást kell tartani, ha egy karon a képviselők több mint kétharmadának megszűnt a mandátuma. Az időközi választáson megválasztott képviselők mandátuma legfeljebb a soron következő rendes választások eredményének kihirdetéséig tart. Időközi választások esetén nem alkalmazandó az (1) pont.

A választások érvényessége

12. §

(1) A Doktorandusz Önkormányzat és a kari részönkormányzatok választásainak eredményét megállapító, az ELTE Iratkezelési Szabályzatának megfelelően iktatott jegyzőkönyv szkennelt változatát – az Alapszabályban a jegyzőkönyv kiállítására feljogosított bizottság elnöke a választás lezárását követő legkésőbb 5. munkanapon belül megküldi az Egyetem igazgatási vezetőjének.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kötelező minimális tartalmát a (3) bekezdés határozza meg.

(3) Közvetlen választás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv – amennyiben az értelmezhető, választási körzetenként – kötelezően tartalmazza
    a) a választás időtartamát,
    b) a választásra jogosultak számát,
    c) a választásra jogosultak közül azok számát, akik nappali képzésük okán váltak jogosulttá az adott szavazásra,
    d) a szavazatot leadók számát,
    e) a szavazatot leadók közül azok számát, akik nappali képzésük okán adták le szavazatukat,
    f) az e) pont szerinti létszám arányát a c) pontban meghatározott létszámhoz képest,
    g) az egyes jelöltekre leadott támogató, elutasító és érvénytelen szavazatok számát,
    h) az Alapszabály alapján megállapított választási eredményt,
    i) a megválasztott képviselő vagy tisztségviselő mandátumának kezdő és várható záró időpontját,
    j) a jogorvoslat rendjét.

A Doktorandusz Önkormányzat Küldöttgyűlése

13. §

(1) A Doktorandusz Önkormányzat legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés, amely dönthet minden olyan ügyben, melyet jelen Alapszabály, jogszabály, egyetemi vagy egyéb szabályzat, egyedi aktus a hatáskörébe utal.

(2) Ezen túlmenően, a Küldöttgyűlés a Doktorandusz Önkormányzat testületei – ide nem értve az Ellenőrző Bizottságot –, tisztségviselői, illetve a Doktorandusz Önkormányzatban egyéb feladatokat ellátó személyek által meghozott döntés felülvizsgálati fóruma, amelyet kérelemre folytat le.

(3) Amennyiben a Küldöttgyűlés eljárását a tagok egyharmada kezdeményezi az Alapszabályban meghatározott határidőn belül, és a határozatképes Küldöttgyűlés jelenlévő tagjaink többsége támogatja a kérelem napirendi pontok közé való felvételét, azt a Küldöttgyűlés köteles érdemben megtárgyalni. A Küldöttgyűlés a döntést megváltoztathatja a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazatával.

(4) A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik
    a) a Doktorandusz Önkormányzat Elnökének, megválasztása és visszahívása, az Elnök esetében az ellene szóló konstruktív bizalmatlansági indítvány elbírálása,
    b) a Doktorandusz Önkormányzat valamennyi tisztségviselőjének és delegáltjának beszámoltatása,
    c) a Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályának, és a részönkormányzatok által előterjesztett, azok működésére vonatkozó különös szabályoknak, valamint a Doktorandusz Önkormányzat egyéb szabályzatainak, ügyrendjeinek elfogadása, módosítása, hatályon kívül helyezése,
    d) a Doktorandusz Önkormányzat éves költségvetésének elfogadása, az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,
    e) a Doktorandusz Önkormányzat tisztségviselőinek, valamint feladattal megbízott tagjainak havi közéleti ösztöndíja mértékének megállapítása, utóbbi esetben a jogát az Elnökre átruházhatja,
    f) döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, ellenőrzési és delegálási jogot gyakorol minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, jelen Alapszabály, valamint bármely egyetemi szabályzat, egyedi aktus a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A rendkívüli esetben a jelölési, illetve delegálási jogot két küldöttgyűlési ülés között az Elnökség gyakorolhatja.

(5) Jelen Alapszabály módosítása, új Alapszabály elfogadása csak kétharmados többséggel lehetséges.

(6) A Küldöttgyűlés felülvizsgálati fórumként való eljárást a küldöttgyűlési tagok egyharmada kezdeményezheti a Küldöttgyűlésnek címezve írásban arra hivatkozással, hogy a Doktorandusz Önkormányzat testületei, tisztségviselője, illetve a Doktorandusz Önkormányzatban egyéb feladatokat ellátó személyek által meghozott döntéssel nem ért egyet. A kérelemben meg kell jelölni a felülvizsgálni kért döntést, a döntés meghozóját, a döntés felülvizsgálatának indokait. A felülvizsgálati eljárást a támadott döntés meghozatalától számított 30 napon belül lehet kezdeményezni. A Küldöttgyűlés a kérelem tárgyalásának napirendi pontok közé való felvételéről határoz.

(7) A Küldöttgyűlés működését az Önkormányzat Küldöttgyűlésének ügyrendje szabályozza, amely ezen Alapszabály 1. mellékletét képezi.

Az alakuló küldöttgyűlési ülés

14. §

(1) Az Elnököt a Küldöttgyűlés választja. A rendes elnökválasztás lebonyolítására az alakuló küldöttgyűlési ülésen a leköszönő Elnök beszámolóját követően kerül sor. Az alakuló küldöttgyűlési ülést minden tanévben a rendes képviselőválasztást követően, valamennyi kari képviselőválasztás választási eredményének kihirdetése után legalább 5, de legfeljebb 20 munkanappal kell megtartani. Az alakuló küldöttgyűlési ülés meghívója tartalmazza az elnökválasztáson jelöltként indulás módját és határidejét megjelölő felhívását, melynek hivatalos és nyilvános közzétételéről gondoskodni kell.

(2) Az elnökválasztás során a Küldöttgyűlés elnökjelöltekről szavaz. Jelölt az lehet, aki a választás időpontjában az Egyetem doktorandusza és a felhívásban meghatározott módon és határidővel, az ülés kezdete előtt legfeljebb 96 órával pályázatot ad le, amely tartalmazza mandátumának idejére vonatkozó elképzeléseit.

(3) Amennyiben az Elnök a megválasztásakor kari részönkormányzat vezetője, tisztségviselője, a megválasztástól számított 30 napon belül köteles ezt az állapotot megszüntetni (a továbbiakban: összeférhetetlenség).

(4) Az alakuló küldöttgyűlési ülés megnyitása után az elnökjelöltek nyilatkozni kötelesek, hogy összeférhetetlenség fennáll-e, vállalják-e a jelölést, illetve kötelesek az általuk kinevezendő Elnökhelyettes személyét megjelölni, amennyiben megválasztásuk esetén kívánnak az adott ülés során a jelölés jogával élni.

(5) Ezt követően a Küldöttgyűlés egyenként, a többi jelölt távollétében meghallgatja az elnökjelöltek programjait, majd az ülésen tanácskozási joggal rendelkező személyek kérdéseket tehetnek fel. Ha több jelölt van, közöttük sorsolás útján kell a meghallgatás sorrendjét meghatározni. Az összes elnökjelölt meghallgatása után a Küldöttgyűlés - távollétükben - vitát tarthat a jelöltekről.

(6) A vitát követően az Ellenőrző Bizottság tagjaiból álló - ennek hiányában, illetve érintettség esetén a Küldöttgyűlés által választott - legalább háromtagú szavazatszámláló bizottság irányítása és ellenőrzése mellett kerül sor a szavazásra. Online szavazás esetén a szavazás eredményét az Ellenőrző Bizottság elnöke állapítja meg.

(7) Az elnökválasztás eredményességének feltétele, hogy a jelölt a szavazatoknak több mint felét megkapja. Amennyiben az első forduló eredménytelen és az első fordulóban kettőnél több jelöltre szavaztak a Küldöttgyűlés tagjai, a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson a Küldöttgyűlés legfeljebb az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt közül választ, a megválasztás feltétele, hogy a jelölt a szavazatok több, mint felét megkapja.

(8) Az elnökválasztáson érintett küldöttek nem szavazhatnak, beleértve az elnököt is, amennyiben ő újra indul az elnöki pozícióra.

(9) Az elnökválasztó Küldöttgyűlésre egyebekben a Küldöttgyűlés rendes ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, amelyet a Küldöttgyűlés ügyrendje tartalmaz.

(10) Eredménytelen elnökválasztás esetén 15 napon belülre új küldöttgyűlési ülést kell összehívni, melyen rendkívüli elnökválasztást kell tartani, a rendkívüli elnökválasztásra egyébiránt a rendes elnökválasztásra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Amennyiben az Elnök tisztsége betöltetlen és az elnökválasztás eredménytelen, a Küldöttgyűlés köteles ügyvivő elnököt kijelölni az ülés lezárása előtt. Az ügyvivő elnök az Elnök hatásköreit az Elnökség jóváhagyásával gyakorolhatja.

(11) Rendes elnökválasztás esetén az Elnök mandátuma az alakuló küldöttgyűlési ülést követő napon lép hatályba. Rendkívüli elnökválasztás esetén az új Elnök mandátuma a megválasztásának napján keletkezik.

(12) A Doktorandusz Önkormányzat elnöke két alkalommal egyszerű többséggel (második és harmadik ciklusra) újraválasztható. Negyedik, illetve további rendes ciklusra ugyanazt a doktorandusz hallgatót megválasztani nem lehet.

(13) Az Elnök mandátuma megszűnik
    a) a soron következő alakuló küldöttgyűlési ülés napján,
    b) az aktív doktorandusz hallgatói jogviszony megszűnésével,
    c) lemondással,
    d) a Küldöttgyűlés általi visszahívással,
    e) a 14. § (3) pontban az összeférhetetlenség meghatározott határidőn belüli megszüntetésének eredménytelenségével, amennyiben a 14. § (3) pontban foglalt összeférhetetlenség az elnöki mandátum alatt következik be és az 30 napon belül nem szűnik meg.

(14) A Küldöttgyűlés a hivatalban lévő Elnököt és az Ellenőrző Bizottság tagjait – tagjainak legalább felének konstruktív bizalmatlansági indítványára – visszahívhatja. A visszahívás feltétele, hogy az indítvány a tagok által leadott szavazatoknak több mint kétharmadát megkapja. Eredménytelen visszahívási indítvány esetén a Küldöttgyűlés két hónapon belül nem szavazhat ugyanazon személy tekintetében újabb visszahívási indítványról. Az Elnök a személyét érintő kérdésben nem szavazhat.

(15) Amennyiben az Elnök mandátuma bármilyen okból a soron következő alakuló küldöttgyűlési ülés összehívása előtt szűnik meg, a megszűnéstől számított 15 napon belül az összehívástól számított 15 napon belülre az Ellenőrző Bizottságnak küldöttgyűlési ülést kell összehívni, melyen rendkívüli elnökválasztást kell tartani. Ilyen esetben az Elnök mandátumának megszűnésének napjától a következő küldöttgyűlési ülés napjáig az Elnökhelyettes jogosult ügyvivő elnökként eljárni.

A Doktorandusz Önkormányzat tisztségviselői

15. §

(1) Az Elnök a Küldöttgyűlés és az Elnökség döntéseinek megfelelően, a hatályos jogszabályok, egyetemi szabályzatok és a Doktorandusz Önkormányzat alapszabályának, szabályzatainak rendelkezései alapján irányítja, vezeti és egy személyben képviseli a Doktorandusz Önkormányzatot.

(2) Az Elnök feladatai, jogai:
    a) vezeti és képviseli a Doktorandusz Önkormányzatot,
    b) a Doktorandusz Önkormányzat nevében az egyetemi szabályok szerint kötelezettségvállalásra jogosult, melyről köteles tájékoztatni az Elnökséget és a Küldöttgyűlést,
    c) előkészíti, végrehajtja és képviseli a Küldöttgyűlés és az Elnökség döntéseit,
    d) folyamatos munkakapcsolatot tart fenn az Egyetem rektorával, más vezetőivel, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökével, a Doktoranduszok Országos Szövetségének vezetőivel, tagjaival és a felsőoktatás egyéb szereplőivel,
    e) irányítja az Elnökség tevékenységét,
    f) előkészíti és összehívja a Küldöttgyűlés és az Elnökség üléseit, valamint vezeti azokat,
    g) kinevezi, beszámoltatja és visszahívja az Elnökhelyettest, irodavezetőt,
    h) előkészíti a Doktorandusz Önkormányzat tisztségviselőinek és egyéb személyek közéleti ösztöndíjának kiutalását,
    i) felelős a Doktorandusz Önkormányzat szabályszerű pénz- és vagyonkezeléséért, a Gazdálkodási Szabályzat betartásáért, valamint az ELTE Gazdálkodási Szabályzat és egyéb pénzügyi szabályainak betartásáért. Amennyiben történt gazdasági tevékenység, arról írásban évente a Küldöttgyűlés felé beszámol,
    j) gondoskodik a Doktorandusz Önkormányzat dokumentumainak iktatásáról; felelős a Küldöttgyűlés, és az Elnökség jegyzőkönyveinek, emlékeztetőinek elkészítéséért és nyilvánosságáért. Írásos kérésre 8 napon belül angol nyelvű tájékoztatót készít bármely nyilvános dokumentációról és igazolhatóan megküldi azt a kérvényező számára,
    k) tisztsége alapján tagja a Szenátusnak, az Egyetemvezetői Értekezletnek, az Egyetemi Doktori Tanácsnak, a Tudományos Tanácsnak, a Küldöttgyűlésnek, valamint a hatályos jogszabályokban, egyetemi szabályzatokban, jelen Alapszabályban meghatározott testületeknek,
    l) a Küldöttgyűlés elé terjeszti az éves költségvetési javaslatot,
    m) ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket jogszabály, jelen Alapszabály, az Egyetem szabályzata vagy egyedi aktus a hatáskörébe utal.

(3) Az Elnök a 15. § (2) b), g), j) és l) pontokban foglaltak kivételével, amennyiben jogszabály, illetve egyetemi szabályzat nem rendelkezik, feladat- és hatáskörét a Doktorandusz Önkormányzat másik tagjára átruházhatja. Ebben az esetben a megbízott személy tevékenységéért sajátjaként felel.

(4) Az Elnök tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek minden rendes ülésen szóban beszámol.

(5) Az Elnök, helyettesítésére Elnökhelyettest kérhet fel, aki a 15. § (3) pontban meghatározottak kivételével helyettesítheti az Elnököt annak akadályoztatása esetén.

(6) Az Elnökhelyettes megbízatása megszűnik:
    a) a megbízás Elnök általi visszavonásával,
    b) a soron következő alakuló küldöttgyűlési ülés napján,
    c) a megbízatásról való lemondással,
    d) a Küldöttgyűlés általi visszahívással,
    e) az aktív doktoranduszi jogviszony megszűnésével. \end{enumerate}

(7) Az Elnökhelyettes kinevezésével kapcsolatban a Doktorandusz Önkormányzat Küldöttgyűlése egyetértési jogot gyakorol.

(8) Az Elnökség munkájának adminisztrálására, segítésére Irodavezetőt nevezhet ki, aki lehet az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló alap-, mester-, doktori- vagy osztatlan képzésben résztvevő hallgató.

A Doktorandusz Önkormányzat Elnöksége

16. §

(1) Az Elnökség a Küldöttgyűlés döntéseinek végrehajtó és két Küldöttgyűlés közötti szakmai irányító testülete.

(2) Az Elnökség hatásköre, feladatai:
    a) az Elnök vezetésével koordinálja a Doktorandusz Önkormányzat szakmai munkáját, valamint gondoskodik a döntések nyilvánossá tételéről;
    b) gondoskodik a jelen Alapszabályban foglaltak, valamint a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
    c) dönt az egyetemi szabályzatok, jelen Alapszabály és a Küldöttgyűlés által ráruházott kérdésekben, gyakorolja az ezek által megállapított hatásköreit. Az Elnökség a hatásköreit, illetve a feladatait eseti bizottságokra vagy tisztségviselőkre; e beszámolási kötelezettség mellett átruházhatja;
    d) az Elnökség munkájáról az Elnök minden Küldöttgyűlésen beszámol;
    e) Az Egyetem doktoranduszai, illetve doktorjelöltjei közül egyes feladatok ellátására meghatározott időre eseti bizottságokat létesíthet, meghatározva azok tagjait, hatáskörét.

Az Elnökség tagjai

17. §

(1) Az Elnökség tagja az Elnök, az Elnökhelyettes, valamint a részönkormányzatok elnökei. Az Elnökség minden tagját egy szavazat, valamint indítványozási, javaslattételi, véleményezési és észrevételezési jog illet.

(2) A kari részönkormányzatok elnökei a Doktorandusz Önkormányzat szakmai feladatait látják el az Elnök irányítása mellett.

(3) Az Elnökség tagjai az elnökségi ülésen – eseti jelleggel – írásos meghatalmazással, szavazati joggal helyettesíthetők az Önkormányzat, illetve az adott kari részönkormányzat bármely képviselője által.

A Doktorandusz Önkormányzat kari részönkormányzatai

18. §

(1) Az Egyetem önálló doktori iskolával rendelkező karain az Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának kari részönkormányzatai látják el a doktoranduszok és doktorjelöltek képviseletét.

(2) Ennek keretében:
    a) segítik a kar doktoranduszait és doktorjelöltjeit tanulmányaik megszervezésében;
    b) tájékoztatják őket azon kari, illetve egyetemi programokról, amelyek érinthetik őket;
    c) delegáltjaikon keresztül részt vesznek a kari doktoranduszokat, illetve doktorjelölteket érintő döntések meghozatalában.

(3) A kari doktorandusz képviselet:
    a) tagot delegál a kari tanácsba, a kari doktori tanácsba, valamint azokba a kari bizottságokba, testületekbe, amelyekben doktoranduszokat vagy doktorjelölteket érintő kérdések felmerülnek, és amelyekről az ELTE SZMSZ-e rendelkezik;
    b) tagokat delegál a Doktorandusz Önkormányzat Küldöttgyűlésébe;
    c) kapcsolatot tart a kar Doktori Hivatalával, a kari vezetéssel, és a kar hallgatói részönkormányzatával.

(4) A részönkormányzatok a Küldöttgyűlés Ügyrendjének 2. § (1) c) pontban meghatározott számú képviselővel rendelkeznek a Doktorandusz Önkormányzat Küldöttgyűlésében.

(5) A részönkormányzatok képviselőit a részönkormányzat tagjai választják.

(6) A részönkormányzat minden képviselője a részönkormányzat küldöttgyűlésének tagja.

(7) A kari doktorandusz képviseletek a Doktorandusz Önkormányzat Alapszabálya és saját szabályaik szerint működnek, amelyek a Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályának részét képezik, érvényessé a Szenátus által történt jóváhagyással válnak.

(8) Az egyes részönkormányzatokra vonatkozó szabályokat a Doktorandusz Önkormányzat Küldöttgyűlése fogadja el, azzal a megkötéssel, hogy előterjesztési joga csak az érintett kar képviselőinek van.

(9) A részönkormányzatok ellenőrzési feladatait az Ellenőrző Bizottság látja el.

A Doktorandusz Önkormányzat Ellenőrző Bizottsága

19. §

(1) Az Ellenőrző Bizottság (rövidítve: EB) a Doktorandusz Önkormányzat tisztségviselői, a Doktorandusz Önkormányzatban egyéb feladatokat ellátó személyek, és a Doktorandusz Önkormányzat testületei egyetemi szabályzatoknak, a Doktorandusz Önkormányzat szabályzatainak, jelen Alapszabálynak és a Küldöttgyűlés, Elnökség döntéseinek megfelelő működését és gazdálkodását ellenőrző testület. Az Ellenőrző Bizottság kizárólag a Küldöttgyűlés döntéseinek van alárendelve.

(2) Az Ellenőrző Bizottság feladatai:
    a) a Küldöttgyűlés és az Elnökség ülésein folyamatosan számontartja a jelenlévő mandátumok számát, így ellenőrzi a határozatképesség fennállását is,
    b) ellenőrzi a Doktorandusz Önkormányzat testületeinek, tisztségviselőinek, valamint a Doktorandusz Önkormányzatban egyéb feladatokat ellátó személyek működésének, tevékenységének szabályszerűségét, így különösen ellenőrzi a Doktorandusz Önkormányzat költségvetésének végrehajtását, valamint a Doktorandusz Önkormányzat hatáskörébe tartozó egyéb kifizetések szabályosságát,
    c) ellátja mindazokat a feladatokat, amivel a Küldöttgyűlés megbízza,
    d) az Alapszabályt érintő kérdésekkel kapcsolatos megkeresésekre 8 munkanapon belül választ (állásfoglalást) ad; szükség esetén az Ellenőrző Bizottság a válaszadásra rendelkezésre álló időt további 8 munkanappal meghosszabbíthatja,
    e) ellátja a tisztségviselőkkel kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi indítványok vizsgálatát,
    f) felügyeli és ellenőrzi a részönkormányzatok működését és a választásokat.

(3) Az Ellenőrző Bizottság testületként jár el, az Ellenőrző Bizottságot az elnöke vagy az elnöke által kijelölt tagja képviseli.

(4) Az ellenőrzés során meg kell vizsgálni:
    a) a működés szabályozottságát;
    b) a jogszabályok és más általános érvényű rendelkezések, belső szabályzatok, utasítások, határozatok megtartását;
    c) a működés szabályszerűségét (különös tekintettel az okmányfegyelem és a munkarend betartására);
    d) a feladatok határozatoknak megfelelő teljesítését (különös tekintettel a végzett munka minőségére és a megállapított határidők betartására);
    e) a feladatok finanszírozottságának mértékét és indokoltságát.

(5) Az ellenőrzés kezdeményezése:
    a) felkérés alapján, ha az Egyetem bármely doktorandusza vagy doktorjelöltje írásban, pontos tárgymegjelöléssel kéri;
    b) bejelentés alapján, ha az Egyetem bármely doktori hallgatója írásban olyan jelenségre hívja fel az Ellenőrző Bizottság figyelmét, amelynek alapján az Ellenőrző Bizottság indokoltnak találja vizsgálat indítását;
    c) megbízás alapján, amennyiben az Egyetem rektora kéri;
    d) saját kezdeményezésre, ha azt saját feladatkörében indokoltnak találja.

(6) Az Ellenőrző Bizottság működését az Önkormányzat Ellenőrző Bizottság ügyrendje szabályozza, amely ezen Alapszabály 4. mellékletét képezi.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai

20. §

(1) Az Ellenőrző Bizottság tagjai a részönkormányzatok által delegált 1-1 jogviszonnyal rendelkező hallgató, doktorandusz vagy közalkalmazott. Tagjait a Küldöttgyűlés egy évre választja. Amennyiben a küldöttgyűlés a kari doktorandusz képviselet által javasolt személyt nem választja meg, az jogosult másik személyt javasolni.

(2) Az Ellenőrző Bizottság elnökét egy ciklusra választja a Bizottság saját tagjai közül, kétharmados többséggel.

(3) Az Ellenőrző Bizottság tagja nem lehet az Elnök, az Elnökhelyettes, az Elnökség vagy a Küldöttgyűlés tagja.

(4) Az Ellenőrző Bizottság elnöke a 20. § (3) pontban hivatkozott összeférhetetlenséget, annak létrejöttétől számított 3 munkanapon belül köteles megszüntetni.

(5) Az Ellenőrző Bizottságot az Önkormányzat és részönkormányzatainak minden testületének ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni.

(6) Az Ellenőrző Bizottság elnökének megbízatása megszűnik:
    a) a Küldöttgyűlés által történő kétharmados visszahívással;
    b) lemondással;
    c) az egyetemi hallgatói, doktoranduszi vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnésével;
    d) jelen szabályzat, egyéb egyetemi szabályzat vagy jogszabály által megfogalmazott összeférhetetlenség megszabott határidőn túli fennállása esetén;
    e) az aktuális önkormányzati ciklus lejártával.

(7) Amennyiben az Ellenőrző Bizottsági tag megbízatása a mandátum leteltét megelőzően szűnik meg, a mandátumból fennmaradó időre az a részönkormányzat javasolhat másik személyt, aki a korábbi tagot jelölte.

(8) Az Ellenőrző Bizottság tagjainak megbízatása megszűnik:
    a) ha a mandátum fennállása alatt az illetékes kari doktorandusz képviselet másik személyt javasol a Küldöttgyűlésnek és a Küldöttgyűlés azt elfogadja;
    b) a Küldöttgyűlés által — az illetékes kari doktorandusz képviselet kezdeményezésére történő — visszahívása esetén;
    c) lemondás esetén.

A jogorvoslat rendje

21. §

(1) A képviselő választásokkal kapcsolatos jogorvoslattal és a Doktorandusz Önkormányzat bármely egyéb testületének vagy tisztségviselőjének döntésével szembeni jogorvoslattal az Ellenőrző Bizottsághoz lehet fordulni.

(2) A jogorvoslat részletes szabályait az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötetének 13. sz. melléklete, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat egyes döntéseivel szembeni jogorvoslat rendjéről szóló szabályzat tartalmazza.

A gazdálkodás rendje

22. §

(1) A Doktorandusz Önkormányzat gazdálkodására az Egyetem gazdálkodási szabályait kell alkalmazni.

(2) Az Elnök felelős az Doktorandusz Önkormányzat gazdálkodásának átláthatóságáért és szabályosságáért, illetve azért, hogy az a gazdálkodási szabályzatban foglaltak szerint történjen. Erről rendszeresen tájékoztatja az Ellenőrző Bizottság elnökét.

(3) A Doktorandusz Önkormányzat költségvetése, amennyiben annak mértéke lehetővé teszi, tartalmazza a részönkormányzatok költségvetését is.

(4) A részönkormányzatok költéseit a részönkormányzatok vezetői kezdeményezik.

Az Alapszabály mellékletei

23. §

(1) Az Alapszabály részét képezik az alábbi mellékletek:
    a) a Küldöttgyűlés Ügyrendje,
    b) az Elnökség Ügyrendje,
    c) a kari részönkormányzatok ügyrendje,
    d) az Ellenőrző Bizottság ügyrendje.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

24. §

(1) A Doktorandusz Önkormányzat a 2011. évi CCIV. törvényben meghatározott jogainak megsértése esetén - beleértve azt is, ha az alapszabályának jóváhagyását megtagadják - a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre vagy intézményi szabályzatban foglaltakban ütközésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordulhat.

(2) A jelen Alapszabályban nem érintett kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, valamint az érvényes egyetemi szabályzatok az irányadóak. Jelen Alapszabály érvényességének feltétele az Egyetem Szenátusának jóváhagyása.

(3) Ezen Alapszabály az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat Küldöttgyűlésének 2021. november 30-án hozott határozata alapján a Szenátus általi elfogadását követő napon, 2021. december 12-én lép hatályba.

1. melléklet: A Küldöttgyűlés Ügyrendje

1. §

Az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályának 2. § (1) s) és 13. § (7) pontjainak értelmében a Küldöttgyűlés működését ezen Ügyrend szabályozza. Azokban a kérdésekben, amelyekről az ügyrend nem szól, az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

A Küldöttgyűlés tagjai

2. §

(1) A Küldöttgyűlés tagjai:
    a) a Doktorandusz Önkormányzat Elnöke,
    b) a részönkormányzatok által delegált, a c) pont szerint meghatározott számú képviselő,
    c) a Doktorandusz Önkormányzat Küldöttgyűlésébe a Bölcsészettudományi Kar Doktorandusz Önkormányzata és a Természettudományi Kar Doktorandusz Önkormányzata 4-4 tagot, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Doktorandusz Önkormányzata 3 tagot delegál, az Állam- és Jogtudományi Kar Doktorandusz Önkormányzata, a Gazdaságtudományi Kar Doktorandusz Önkormányzata, az Informatikai Kar Doktorandusz Önkormányzata, illetve a Társadalomtudományi Kar Doktorandusz Önkormányzata 2-2-2-2 tagot delelgálnak.

(2) A Küldöttgyűlés tagját javaslattételi, véleményezési és szavazati jog illeti meg. Ezeket a jogokat a tagok kizárólag az ülésen, személyesen, kivételesen elektronikus úton gyakorolhatják. A Küldöttgyűlés minden tagjának egy szavazata van.

(3) A Küldöttgyűlés tagja mandátumának keletkezése:
    a) A kari részönkormányzatok képviselőinek megválasztását az adott részönkormányzat ügyrendje szabályozza, azzal a megkötéssel, hogy az adott részönkormányzat elnöke a delegáltak megválasztásáról készült jegyzőkönyvet 3 munkanapon belül megküldi az Elnöknek.
    b) az Elnök esetében az elnöki mandátumba lépéssel.

(4) A Küldöttgyűlés tagjának mandátuma megszűnik:
    a) az illetékes részönkormányzat soron következő alakuló küldöttgyűlési ülés napján,
    b) az illetékes részönkormányzat általi delegálásnak – a megválasztó testület általi – visszavonásával, amelyet a kari részönkormányzatok ügyrendje szabályoz.
    c) az Egyetemmel való doktorandusz hallgatói jogviszony megszűnésével,
    d) lemondással.

(5) A Küldöttgyűlés állandó meghívottja az Egyetem rektora, az Egyetemi Doktori Tanács elnöke, az ELTE Hallgatói Önkormányzatának elnöke, valamint az Ellenőrző bizottság tagjai. Az állandó meghívottak, továbbá a Doktorandusz Önkormányzat elnöke által meghívott más személyek az ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt, a Küldöttgyűlés azonban további személyeknek is megszavazhat tanácskozási jogot.

A Küldöttgyűlés működése

3. §

(1) A Küldöttgyűlés hatáskörét ülésen gyakorolja, ülései az Egyetem polgárai számára nyilvánosak. Az ülés teljes idejére vagy napirendi pontra vonatkozó nyilvánosságot a Küldöttgyűlés bármely tagjának indítványára – a jelenlévő tagok legalább kétharmadának egybehangzó határozatával – kizárhatja, azaz zárt ülést rendelhet el (zárt ülés).

(2) A Küldöttgyűlés üléseit az ülés tervezett napirendjét tartalmazó meghívónak a Küldöttgyűlés valamennyi tagja és állandó meghívottja számára igazolható módon való elküldésével az Elnök hívja össze, szükség szerint, azonban félévente legalább egy alkalommal.

(3) A Küldöttgyűlés rendes ülését
    a) az Egyetem rektorának, vagy
    b) az Egyetemi Doktori Tanács elnökének, vagy
    c) a Küldöttgyűlési tagok legalább egyharmadának, vagy
    d) az Ellenőrző Bizottságnak

az Elnökhöz címzett, a javasolt napirend megjelölését tartalmazó, írásban benyújtott indítványára legkésőbb – a rendes ülés (4) a) pontban rögzített összehívási szabályait betartva – 15 napon belülre össze kell hívni. Amennyiben az összehívás nem történik meg, akkor a kezdeményezők az ülés összehívására vonatkozó szabályok betartásával önállóan is összehívhatják az ülést.

(4) A Küldöttgyűlés ülései összehívás szempontjából minősülhetnek rendesnek, illetve rendkívülinek.
    a) A rendes ülés meghívóját az ülés tervezett napját legalább 7 nappal megelőzően, igazolhatóan közölni kell a tagokkal és a meghívottakkal.
    b) Sürgős ügyek megtárgyalására rendkívüli ülés hívható össze. A rendkívüli ülés meghívóját az ülés tervezett napját legalább 3 nappal megelőzően, igazolhatóan közölni kell a tagokkal és a meghívottakkal. A rendkívüli ülés nem dönthet az Alapszabály 13. § (5) a) – d) pontjaiban meghatározott ügyekben.

(5) A meghívónak minden esetben tartalmaznia kell az ülés tervezett kezdő időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), helyét (helység, irányítószám, közterület neve, házszám, helyiség), a tervezett napirendi pontokat, a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket, az esetleges pótülés idejét (év, hónap, nap, óra, perc) és helyét (helység, irányítószám, közterület neve, házszám, helyiség). A napirenden szereplő előterjesztések szövegszerű ismertetését a tagok számára elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni legalább 72 órával a Küldöttgyűlést megelőzően.

(6) -

4. §

(1) Az ülés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Amennyiben a Küldöttgyűlés nem határozatképes, az ülést változatlan napirenddel 15 napon belül meg kell tartani, amelyre a határozatképesség e pontban írt szabályai irányadóak (megismételt Küldöttgyűlés). Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a Küldöttgyűlés az ülés közben válik határozatképtelenné, azzal, hogy ilyenkor a Küldöttgyűlést a határozatképtelenség miatt nem tárgyalt napirendi pontok tekintetében kell megtartani.

(2) A Küldöttgyűlés határozatot ülésen vagy levélszavazással hozhat. A Küldöttgyűlés határozathozatalához egyéb rendelkezések hiányában egyszerű többség szükséges. Az Alapszabály 13. § (4) bekezdés c) és d) pontokban meghatározott esetekben a határozathozatalhoz kétharmados többség szükséges. A határozathozatal során jelen lévő, de szavazati jogát nem gyakorló tagot a határozatképesség számításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Levélszavazást az Elnök rendelhet el a Küldöttgyűlés valamennyi tagja és állandó meghívottja számára igazolható módon megküldött elektronikus levélben. A levélszavazás határideje nem lehet kevesebb, mint 24 és nem lehet több mint 72 óra. A levélszavazás elrendelése és a szavazás megkezdése előtt legalább 24 órás felkészülési időszakot kell biztosítani. A levélszavazás eredményét az Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyv formájában állapítja meg, melyet a szavazás lezárását követő 24 órán belül kell megküldeni a Küldöttgyűlés valamennyi tagja és állandó meghívottja számára igazolható módon.

(4) A Küldöttgyűlés üléseit az Elnök vagy akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes vagy az általa előzetesen vagy a Küldöttgyűlés valamely tagja által a helyszínen jelölt, nyílt szavazással megválasztott levezető elnök vezeti. A levezető elnök az Egyetemmel doktorandusz hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy lehet. A levezető elnököt minden, az ülés vezetéséhez kapcsolódó eljárási jog, különösen az Ügyrend 4. § (5) – (7) és 5. § (1) – (2) pontokban foglalt jogok megilletik.

(5) A határozatképesség megállapítását követően az ülés vezetője megnyitja az ülést.

(6) A Küldöttgyűlésen a határozathozatal általában nyílt szavazással történik, titkos szavazásra kerül sor a személyi kérdésekben, illetve ha azt a Küldöttgyűlés – bármely tagjai javaslatára —határozatával elrendelte.

(7) A szavazatok összeszámlálása és a szavazás eredményének megállapítása az Ellenőrző Bizottság jelenlévő tagja(i)nak – ennek hiányában a Küldöttgyűlés által megválasztott szavazatszámláló(k)nak — feladata.

5. §

(1) Az Elnök az ülést egyidejű kép- és hangátvitelt biztosító elektronikus eszköz útján való megtartására (elektronikus ülés) is összehívhatja.

(2) A Küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjainak negyede legkésőbb az elektronikus ülés időpontja előtt 24 órával, írásban kérheti személyes ülés megtartását. Ebben az esetben az Elnök köteles haladéktalanul intézkedni a személyes ülés 3. §-nak megfelelő összehívásáról.

(3) Az elektronikus ülésre a 3–4. § rendelkezései – a jelen §-ban foglalt eltérésekkel – értelemszerűen alkalmazandók.

(4) Az elektronikus ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés megtartásának technikai részleteit és tájékoztatást a személyes ülés (2) bekezdés szerinti összehívásának lehetőségéről.

6. §

(1) A Küldöttgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, a napirendet, a megvitatott kérdéseket, a hozzászólókat, a hozzászólások lényegét, a hozott határozatokat, a határozatok szavazati arányait és a jelenléti ívet. Ha az ülés során ezt bármely felszólaló kéri, akkor a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az adott felszólalás teljes, szó szerinti szövegét is. A jegyzőkönyvet az Elnök és az Ellenőrző Bizottságnak - az ülésen jelen lévő – egy tagja aláírásával hitelesíti. Az ülésekről készült jegyzőkönyvek az Egyetem polgárai számára nyilvánosak.

(2) Az ülésről valamennyi Küldöttgyűlési tagnak és meghívottnak – az ülést követő 8 napon belül, az ülés idejét, helyét és az ülésen hozott határozato(ka)t tartalmazó — emlékeztetőt kell küldeni, valamint az Önkormányzat honlapján nyilvánossá kell tenni. Az emlékeztető és a jegyzőkönyv elkészítéséről, valamint az Egyetem polgárainak tájékoztatásáról az Elnök gondoskodik.

2. melléklet: Az Elnökség Ügyrendje

1. §

Az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályának 2. § (1) s) és 16. § (3) pontjainak értelmében az Elnökség működését ezen Ügyrend szabályozza. Azokban a kérdésekben, amelyekről az ügyrend nem szól, az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

Az Elnökség működése

2. §

(1) Az Elnökség döntéseit határozat formájában hozza.

(2) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Titkos szavazásra személyi kérdésekben, valamint akkor kerülhet sor, ha azt az Elnökség jelenlévő tagjai közül legalább két fő kéri.

(3) Az Elnökség határozatot ülésen vagy levélszavazással hozhat. Az Elnökség határozathozatalához egyéb rendelkezés hiányában abszolút többség szükséges.

(4) Levélszavazást az Elnök rendelhet el az Elnökség valamennyi tagja és állandó meghívottja számára igazolható módon megküldött elektronikus levélben. A levélszavazás határideje nem lehet kevesebb, mint 24 és nem lehet több mint 72 óra. A levélszavazás elrendelése és a szavazás megkezdése előtt legalább 24 órás felkészülési időszakot kell biztosítani. A levélszavazás eredményét az Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyv formájában állapítja meg, melyet a szavazás lezárását követő 24 órán belül kell megküldeni az Elnökség valamennyi tagja és állandó meghívottja számára igazolható módon.

(5) Kizárólag egy részönkormányzat hallgatóit érintő ügyekben az Elnökségben az adott részönkormányzat elnöke egyetértési jogot gyakorolhat.

Az Elnökség ülése

3. §

(1) Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze, szorgalmi időszakban legalább kéthavonta. Az ülést össze kell hívni, ha azt a tagok legalább egyharmada kéri. Az ülést az Elnök vagy akadályoztatása esetén az általa előzetesen kijelölt személy vezeti.

(2) Az elnökségi ülés állandó meghívottjai az Ellenőrző Bizottság tagjai.

(3) Az ülés helyét, idejét és napirendi pontjait tartalmazó meghívót az összehívást megelőzően legalább 3 nappal, valamint a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés időpontját megelőzően legalább 1 nappal közölni kell a tagokkal (rendes ülés). A rendes ülés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.

(4) Sürgős esetben az Elnökség ülése az ok, körülmény felmerülésekor azonnal megtartható, amennyiben azon legalább a tagok fele és az Elnök jelen van (rendkívüli ülés). Rendkívüli ülés esetén a jelen nem lévő tagokat telefonon vagy más módon meg kell próbálni értesíteni, ebben az esetben a nyílt szavazások alkalmával a távollévő tag telefonon is szavazhat.

(5) -

(6) Az Elnökség ülése nyilvános, a nyilvánosságot az elnökség tagjai legalább egyharmadának kérésére, a jelenlévő tagok legalább háromnegyedének egybehangzó határozatával – kizárhatja (zárt ülés).

(7) Az Elnökség ülésén az ellenőrző bizottsági tagok és az Elnök által meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt. Az Elnökség más személy tanácskozási joggal való részvételéről is határozhat.

(8) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet választott jegyzőkönyvvezető készít. A jegyzőkönyvet az Elnök, valamint a jegyzőkönyvvezető hitelesíti. Az ülés emlékeztetőjét a tagoknak és a meghívottaknak az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni. Az elnökségi határozatok a doktori képzésben résztvevők számára nyilvánosak.

3. melléklet: A kari részönkormányzatok ügyrendje

1. §

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Doktorandusz Önkormányzat Kari Részönkormányzatainak (továbbiakban: Részönkormányzat) működését az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat (továbbiakban: EDÖK) Alapszabályának 18.§ szabályozza.

2. §

A Részönkormányzat legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés (továbbiakban: Kari Küldöttgyűlés), amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályának 2. § (1), illetve 18. § (7) bekezdései alapján az alábbi ügyrendet alkotja. Azokban a kérdésekben, amelyekről az ügyrend nem szól, az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

A Kari Küldöttgyűlés hatásköre

3. §

(1) A Részönkormányzat elnökének, illetve az SzMSz-ben meghatározott kari és intézeti bizottságok tagjainak megválasztása és visszahívása.

(2) A Részönkormányzat elnökének és delegáltjainak beszámoltatása, – a delegáltak beszámoltatásának jogát az elnökre átruházhatja.

(3) Döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, ellenőrzési és delegálási jogot gyakorol minden olyan ügyben, melyet jogszabály, valamint bármely egyetemi szabályzat, egyedi aktus a Kari Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. Különös tekintettel kezdeményezheti a Doktorandusz Önkormányzat Küldöttgyűlésénél az Alapszabály módosítását.

A Kari Küldöttgyűlés tagjai

4. §

(1) A Kari Küldöttgyűlés tagjai:
    a) a kari Doktorandusz Önkormányzat elnöke,
    b) a karon közvetlenül választott képviselők.

(2) A Kari Küldöttgyűlés tagjait javaslattételi, véleményezési és szavazati jog illeti meg. Ezeket a jogokat a tagok kizárólag az ülésen, személyesen gyakorolhatják. A kari Küldöttgyűlés minden tagjának egy szavazata van.

(3) A Kari Küldöttgyűlés tagjainak mandátuma a Doktorandusz választások eredményének kihirdetését követő első, alakuló kari Küldöttgyűlésen keletkezik.

(4) Delegáltak esetében a delegálás tényét a kar Doktorandusz Önkormányzatának elnöke írásban és dokumentáltan jelzi a kar dékánja, illetve az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat elnöke felé, a delegálás csak ebben az esetben hatályos.

(5)
    a) A kari részönkormányzat elnökének mandátuma a megválasztásával lép hatályba.
    b) A kari részönkormányzat elnökének mandátuma megszűnik * * ba) a soron következő kari alakuló küldöttgyűlési ülés napján, * * bb) az aktív doktorandusz hallgatói jogviszony megszűnésével, * * bc) lemondással, * * bd) a Küldöttgyűlés általi visszahívással.

(6) A Kari Küldöttgyűlés tagjának mandátuma megszűnik:
    a) a soron következő kari alakuló küldöttgyűlési ülés napján
    b) az aktív doktorandusz hallgatói jogviszony megszűnésével
    c) lemondással.

A Kari Küldöttgyűlés összehívása

5. §

(1) A Kari Küldöttgyűlés rendes vagy rendkívüli ülést tarthat. A rendkívüli Kari Küldöttgyűlés minden, a Kari Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben döntést hozhat, kivéve a részönkormányzati elnök megválasztását.

(2) A Kari Küldöttgyűlést a részönkormányzati elnök hívja össze szükség szerint, azonban legalább félévente egy alkalommal.

(3) Ugyancsak ülést kell tartani akkor, ha ezt a szavazati jogú tagok legalább egyharmada írásban kéri. A kérelemben meg kell jelölni, hogy rendes, vagy rendkívüli ülés összehívását kezdeményezik, valamint annak okát. A rendes ülést a kérelem benyújtásától számított húsz, a rendkívüli ülést a kérelem benyújtásától számított tíz napon belülre össze kell hívni.

(4) A rendes ülésre a meghívókat az ülés előtt legalább hét, a rendkívüli ülésre legalább három nappal előbb, a Küldöttgyűlés valamennyi tagja és állandó meghívottja számára igazolhatóan meg kell küldeni. A meghívónak minden esetben tartalmaznia kell:
    a) az ülés tervezett kezdő időpontját (év, hónap, nap, óra, perc) és helyét (helység, irányítószám, közterület neve, házszám, helyiség);
    b) a javasolt napirendet;
    c) a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket;
    d) az esetleges megismételt ülés idejét (év, hónap, nap, óra, perc) és helyét (helység, irányítószám, közterület neve, házszám, helyiség).

(5) A Kari küldöttgyűlésre a meghívót ugyanilyen határidőkkel le kell közölni a Doktorandusz Önkormányzat honlapján.

A Kari Küldöttgyűlés nyilvánossága

6. §

(1) A Kari Küldöttgyűlésének ülései, a benyújtott előterjesztések, az ülésekről készült jegyzőkönyvek és emlékeztetők ez Egyetem polgárai számára nyilvánosak. A nyilvánosságot a Küldöttgyűlés tagjai legalább egyharmadának kérésére – a jelenlévő tagok legalább kétharmadának egybehangzó határozatával – kizárhatja.

(2) A Kari Küldöttgyűlés ülésein a Kar doktoranduszai és doktorjelöltjei tanácskozási joggal vehetnek részt.

(3) A Kari Küldöttgyűlés bárki másnak is tanácskozási jogot szavazhat egyszerű többséggel.

A Kari Küldöttgyűlés határozatképessége

7. §

(1) A Kari Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok
    a) rendes ülés esetén több mint fele,
    b) rendkívüli ülés esetén több mint egyharmada jelen van.

(2) A határozatképességet az ülés elején a részönkormányzati elnök állapítja meg.

(3) Amennyiben a Kari Küldöttgyűlés nem határozatképes, az ülést változatlan napirenddel tizenöt napon belül meg kell tartani, amelyre a határozatképesség e pontban írt szabályai irányadóak (megismételt kari Küldöttgyűlés). Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a kari Küldöttgyűlés az ülés közben válik határozatképtelenné, azzal, hogy ilyenkor a kari Küldöttgyűlést a határozatképtelenség miatt nem tárgyalt napirendi pontok tekintetében kell megtartani.

A Kari Küldöttgyűlés menete

8. §

(1) A Kari Küldöttgyűlés üléseit a részönkormányzati elnök vagy a kari Küldöttgyűlés által maguk közül megválasztott személy vezeti, azzal a megkötéssel, hogy a levezető elnök az Egyetemmel kizárólag doktoranduszi jogviszonyban álló személy lehet.

(2) A levezető elnököt minden, az ülés vezetéséhez kapcsolódó eljárási jog megilleti.

(3) A határozatképesség megállapítását követően az ülés vezetője megnyitja az ülést.

(4) A Kari Küldöttgyűlésen a határozathozatal általában nyílt szavazással történik, titkos szavazásra kerül sor a személyi kérdésekben, illetve ha azt a Küldöttgyűlés – tagjai legalább egyharmada javaslatára — határozatával elrendelte.

(5) A Kari Küldöttgyűlés határozatot kizárólag ülésen hozhat. A határozathozatalhoz a jelenlevő tagok több mint felének egybehangzó szavazata szükséges. A Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályának, és a kari képviseletek előterjesztésére azok működésére vonatkozó különös szabályoknak valamint egyéb szabályzatainak elfogadása, módosítása, hatályon kívül helyezése, a Doktorandusz Önkormányzat éves költségvetésének elfogadása, az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához a jelenlévő tagok legalább kétharmadának egybehangzó szavazata szükséges. A nem szavazók a szavazás szempontjából távollevőnek minősülnek.

(6) Ugyanakkor a Kari Küldöttgyűlés levélszavazás útján véleményt nyilváníthat a hozzá intézet kérdésekben, ez a véleménynyilvánítás azonban nem terjedhet ki az 8. § (5) bekezdésében foglalt, illetve személyi kérdésekre, csupán az Önkormányzat kifelé kialakított álláspontjának kialakítására. A levélszavazást az elnök rendelheti el, az összes küldöttnek írt elektronikus levélben. A levélszavazás határideje nem lehet kevesebb, mint 24 és nem lehet több mint 72 óra.

(7) A szavazatok összeszámlálása a kéttagú szavazatszámláló bizottság feladata, amelynek tagjai az Ellenőrző Bizottság jelenlévő tagja(i), ennek hiányában a kari Küldöttgyűlés által megválasztott szavazatszámláló(k).

(8) Az Ellenőrző Bizottság, illetve a szavazatszámláló bizottság az ülés során folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet.

(9) A napirendi pontokat a kari Küldöttgyűlés sorban tárgyalja, azokat a levezető elnök nyitja meg és zárja le.

(10) A kari Küldöttgyűlés a napirendi pontokban felvetődött kérdésekben szavazással állást foglalhat vagy döntést hozhat. Döntéseit az Önkormányzat Küldöttgyűlése egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, amennyiben az Alapszabály, vagy a kari Küldöttgyűlés ügyrendje nem rendelkezik máshogy.

A napirend

9. §

(1) Napirendi pont tárgyalását az Önkormányzat bármely tagja, illetve tisztségviselője kezdeményezheti, írásban, az ülés hivatalos meghívójában szereplő kezdeti időpont előtt legalább hetvenkét órával, írásbeli előterjesztés benyújtásával. Az időben, írásban előterjesztett napirendi pontokat a levezető elnök köteles a napirendre felvenni, valamint az ülés hivatalos meghívójában szereplő kezdeti időpont előtt legalább negyvennyolc órával az Önkormányzat tagjai számára az Önkormányzat honlapján hozzáférhetővé kell tenni.

(2) Az előzetesen meghirdetett napirendi pontokat a levezető elnök napirendre veszi. Újabb napirendi pontot a Doktorandusz Önkormányzat bármely tagja javasolhat az ülés elején; ezek napirendre vételéről a Küldöttgyűlés egyenként, kétharmados többséggel dönt.

(3) Az ülés elején el kell fogadni az ülés napirendjét.

(4) A már elfogadott napirendet az ülés közben a kari Küldöttgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja: új napirendi pontot vehet fel, megváltoztathatja a napirendi pontok sorrendjét, illetve törölhet elfogadott napirendi pontokat. Egy adott ülésen egy lezárt pontot még egyszer napirendre tűzni nem lehet.

Személyi kérdések

10. §

(1) A kari Küldöttgyűlés az elnököt és a delegáltakat (az Ellenőrző Bizottság kivételével) az Alapszabály az alábbi ügymenettel választja:
    a) Jelöltállítás, mely az Alapszabály 11. § paragrafusa alapján történik.
    b) A jelölés akkor érvényes, ha a jelölt elfogadja azt az ülésen, szóban, vagy előzetesen, írásban az Ellenőrző Bizottságnak eljuttatott nyilatkozatában jelzi, hogy jelölése esetén vállalja a jelölést.
    c) A jelöltek a szavazás előtt egymás távollétében röviden ismertetik elképzeléseiket a poszt betöltéséről és válaszolnak a jelenlevő tanácskozási és szavazati jogú tagok kérdéseire, reagálnak hozzászólásaikra.
    d) Valamennyi jelölt meghallgatása után a jelöltek távollétében a kari Küldöttgyűlés vitát folytat, amely után, amennyiben legalább egy szavazati jogú tag kéri, az összes jelölt jelenlétében is folytatható a vita, amelyhez a jelöltek is hozzászólhatnak.
    e) A vita után titkos szavazásra kerül sor, amely során egy jelöltre adható le szavazat vagy az összes jelöltet el lehet utasítani.
    f) Amennyiben az elutasító szavazatok kétharmados többséget kapnak, a választást eredménytelennek kell tekintetni.
    g) Az első fordulóban, amennyiben egyik jelölt sem kap kétharmados többséget és az elutasító szavazatok aránya nem több, mint kétharmad, második fordulóra kerül sor, amire az (a) bekezdéstől sorban alkalmazni kell az első forduló rendelkezéseit.
    h) A második fordulóban, amennyiben egyik jelölt sem kap kétharmados többséget és az elutasító szavazatok aránya nem több, mint kétharmad, harmadik fordulóra kerül sor, amire az (a) bekezdéstől sorban alkalmazni kell az első forduló rendelkezéseit, vagy a harmadik fordulóban csak a második fordulóban két legtöbb szavazatot elérő jelölt indulhat.
    i) A harmadik fordulóban az a jelölt kerül megválasztásra, aki eléri a leadott szavazatok több, mint 50%-át. Amennyiben egyik jelölt sem kap többséget, a választás eredménytelen.

Az ülés dokumentálása

11. §

(1) A Kari Küldöttgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a napirendet, a megvitatott kérdéseket, a hozzászólókat, a hozzászólások lényegét, a napirendi pontokkal és az indítványokkal kapcsolatos, különös tekintettel a szavazásra feltett kisebbségi véleményekre hozott határozatok szövegét, a határozatok szavazati arányait és a jelenléti ívet. Ha az ülés során ezt bármely felszólaló kéri, akkor az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az adott felszólalás teljes, szó szerinti szövegét is.

(2) A jegyzőkönyvet az elnök és az Ellenőrző Bizottságnak - az ülésen jelen lévő - tagja aláírásukkal hitelesítik és a jegyzőkönyvvezető.

(3) Az ülésről valamennyi kari Küldöttgyűlési tagnak és meghívottnak – az ülést követő nyolc napon belül, az ülés idejét, helyét és az ülésen hozott határozato(ka)t tartalmazó — emlékeztetőt kell küldeni, a Küldöttgyűlési jegyzőkönyvekről a hallgatókat pedig széles körben tájékoztatni kell, például az Önkormányzat honlapján is elérhetővé kell tenni.

A Kari Küldöttgyűlés alakuló ülése

12. §

(1) A részönkormányzati elnököt a kari Küldöttgyűlés választja. A választás lebonyolítására a leköszönő elnök beszámolóját követően kerül sor a Kari Küldöttgyűlés alakuló ülésén. A Kari Küldöttgyűlés alakuló ülését a kari rendes képviselőválasztás eredményének kihirdetése után legfeljebb 15 munkanappal kell megtartani. Amennyiben az elnök mandátuma annak kitöltése előtt szűnik meg, a megszűnésétől számított tizenöt napon belül az Ellenőrző Bizottságnak kell összehívni a Küldöttgyűlést.

(2) Az elnökválasztó kari Küldöttgyűlés elnök-jelöltekről szavaz. Elnökjelöltet az Részönkormányzat bármely tagja, valamint abban az esetben, ha nem indul újra, a kari Doktorandusz Önkormányzat elnöke javasolhat, jelölt az lehet, aki a választás időpontjában az Egyetem doktorandusza, és az ülésen szóban ismerteti mandátumának idejére vonatkozó elképzeléseit.

(3) A kari Küldöttgyűlés egyenként, a többi jelölt távollétében meghallgatja az elnökjelölt programját, az Részönkormányzattal kapcsolatos elképzeléseit, majd az ülésen tanácskozási joggal rendelkező személyek kérdéseket tehetnek fel, melyekre a jelölt válaszol. Ha több jelölt van, közöttük megegyezés útján kell a meghallgatás sorrendjét felállítani. Az összes elnök-jelölt meghallgatása után a kari Küldöttgyűlés - távollétükben - vitát tarthat a jelöltekről.

(4) A vitát követően az Ellenőrző Bizottság tagjaiból álló — ennek hiányában, illetve érintettség esetén a Küldöttgyűlés által választott — legalább kéttagú szavazatszámláló bizottság irányítása és ellenőrzése mellett kerül sor a szavazásra.

(5) Az elnökválasztás eredményességének feltétele, hogy a jelölt a szavazatoknak több mint felét megkapja. Amennyiben az első forduló eredménytelen és az első fordulóban kettőnél több jelöltre szavaztak a kari Küldöttgyűlés tagjai, a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson a kari Küldöttgyűlés legfeljebb az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt közül választ, a megválasztás feltétele, hogy a jelölt a szavazatok több, mint felét megkapja.

(6) Az elnökválasztó kari Küldöttgyűlés megismételt ülését annak napját követő tizenöt napon belül kell megtartani, az elnökválasztó ülésre vonatkozó szabályok alapján. Amennyiben az elnökválasztás eredménytelen, a kari Küldöttgyűlés köteles ügyvivő elnököt kijelölni. Az ügyvivő elnök az elnök hatásköreit gyakorolhatja.

(7) Az ügyvivőelnök megbízatása legfeljebb félévre szólhat.

(8) Az elnököt a kari Küldöttgyűlés egy évre választja, ez alól kivételt képez az 12. § (1) pontban meghatározottól eltérő időpontban tartott elnökválasztáskor keletkező mandátum. Az új elnök mandátuma a korábbi elnök mandátumának lejártát követő napon keletkezik, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben az előző elnök az egy évet nem töltötte ki, az új elnök mandátuma a megválasztásának napján keletkezik.

(8) A Részönkormányzat elnöke egy alkalommal egyszerű többséggel (második ciklusra), további egy alkalommal harmadik kétharmados többséggel (harmadik ciklusra) újraválasztható. Negyedik, illetve további rendes ciklusra ugyanazt a doktorandusz hallgatót megválasztani nem lehet.

(9) Az elnök-választás eredményét nyolc napon belül meg kell küldeni Dékánnak, a kari Doktori Tanács vezetőjének, a releváns Doktori Iskolák vezetőinek, az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat Elnökének valamint nyilvánossá kell tenni az Egyetem polgárai számára.

(10) Az elnök mandátuma megszűnik:
    a) a mandátum keletkezésétől számított egy év elteltével, ez alól kivételt képez az 12. § (1) pontban (minden tanév elején a kari választásokat követően az elnök mandátumának lejárta előtt minden esetben legalább tizenöt nappal) meghatározottól eltérő időpontban tartott elnökválasztáskor keletkező mandátum
    b) hallgatói jogviszony megszűnésével
    c) lemondással
    d) a kari Küldöttgyűlés általi visszahívással.

(11) A kari részönkormányzat elnöke a kari Küldöttgyűlés tagjai közül két alelnököt kérhet fel. Az alelnökök kinevezése kapcsán a kari Küldöttgyűlés egyetértési jogot gyakorol.

(12) Az alelnökök a kari részönkormányzat elnöke felé számolnak be és helyettesíthetik minden olyan esetben, amikor az elnök személyénél fogva delegált.

(13) Az alelnökök mandátuma megszűnik:
    a) az elnök általi visszahívással
    b) hallgatói jogviszony megszűnésével
    c) lemondással
    d) a kari Küldöttgyűlés általi visszahívással.

(14) A kari részönkormányzat elnöke eseti jelleggel megbízhatja a kari részönkormányzat egy tagját egy meghatározott feladat ellátásával. A meghatározott személy elnöki megbízottként jár el minden olyan esetben, amelyre a megbízása kiterjed. Munkájáról az elnöknek köteles beszámolni. Az elnök köteles a megbízás tényéről a Küldöttgyűlést a lehető leghamarabb tájékoztatni.

(15) A részönkormányzati elnöki megbízott mandátuma megszűnik:
    a) az elnök általi visszahívással
    b) hallgatói jogviszony megszűnésével
    c) lemondással.

(11) A kari Küldöttgyűlés a hivatalban lévő elnököt a tagjainak legalább felének indítványára új jelölt állításával - visszahívhatja. A visszahívás feltétele, hogy az indítvány a tagok által leadott szavazatoknak több mint kétharmadát megkapja.

(12) Eredménytelen visszahívási indítvány esetén a kari Küldöttgyűlés két hónapon belül nem szavazhat újabb visszahívási indítványról. Az elnök a kérdésben nem szavazhat.

(13) Az elnökválasztó kari Küldöttgyűlésre egyebekben a kari Küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

4. melléklet: Az Ellenőrző Bizottság Ügyrendje

1. §

Az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályának 2. § (1) s) és 18. § (3) pontjainak értelmében az Ellenőrző Bizottság működését ezen Ügyrend szabályozza. Azokban a kérdésekben, amelyekről az ügyrend nem szól, az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

Az Ellenőrző Bizottság működése

2. §

(1) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében a Doktorandusz Önkormányzat valamennyi testületétől, tisztségviselőjétől, a Doktorandusz Önkormányzatban egyéb feladatokat ellátó személyektől, az Egyetem szerveitől felvilágosítást kérhet, a működés és gazdálkodás során keletkezett minden iratba betekinthet.

(2) Az Ellenőrző Bizottság az ellenőrzés eredményeként vizsgálati jegyzőkönyvet készít, amit a következő Küldöttgyűlésen köteles a Küldöttgyűlés elé terjeszteni. Az Ellenőrző Bizottság a vizsgálati jegyzőkönyv megállapításait — a személyiségi jogok és a szolgálati, üzleti titok sérelme nélkül, a honlapon és egyéb módon — köteles az Egyetem nyilvánossága elé tárni.

(3) Az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak közéleti ösztöndíját a Küldöttgyűlés határozatban állapítja meg.

(4) Az Ellenőrző Bizottság jelen fejezetben szabályozott hatásköre nem érinti az egyetemi szervek általános és gazdálkodási ellenőrzési hatásköreit.

(5) A Választásokat az EDÖK Alapszabály 18. § (2) f) bekezdése értelmében az Ellenőrző Bizottság bonyolítja le.

Az Ellenőrző Bizottság üléseinek összehívása és levezetése

3. §

(1) A Bizottság üléseit a Bizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag hívja össze.

(2) A Bizottság üléseinek összehívása írásos meghívóval történik. Az ülések az összehívás szempontjából minősülhetnek rendesnek, illetve rendkívülinek.
    a) A rendes ülés meghívóját az ülést megelőzően legalább 72 órával kell megküldeni a tagok és a meghívottak részére.
    b) Sürgős ügyek megtárgyalására rendkívüli ülés hívható össze. A rendkívüli ülés meghívóját az ülést megelőzően legalább 24 órával kell megküldeni a tagok és a meghívottak részére. Amennyiben minden bizottsági tag jelen van, a rendkívüli ülés azonnal is megtartható.

(3) A meghívónak minden esetben tartalmaznia kell az ülés tervezett kezdő időpontját (év,hónap, nap, óra, perc) és helyét (helység, irányítószám, közterület neve, házszám, helyiség), valamint a tervezett napirendi pontokat.

(4) A kiértesítés a kontaktlistán megadott címre, a részvételre jogosultak számára igazolható módon való megküldéssel történik. Igazolt közlésnek minősül, ha az Egyetem iktatórendszerében rögzítésre kerül az elektronikusan kiküldött meghívó, amelyen egyértelműen láthatóak a tagok mint címzettek.

(5) Rendkívüli ülés esetén a tagokat telefonon is meg kell próbálni értesíteni.

(6) A kiértesítés a Bizottság elnökének a feladata.

(7) A Bizottság üléseit a levezető elnök vezeti le. A levezető elnök a Bizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag.

3/A. §

(1) Az ülés személyes jelenlét helyett, annak egyidejű kép- és hangátvitelt biztosító elektronikus eszköz útján való megtartására (elektronikus ülés) is összehívható a 3. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján.

(2) A szavazati joggal rendelkező tagok negyede legkésőbb az elektronikus ülés időpontja előtt 4 órával, írásban kérheti személyes ülés megtartását. Ebben az esetben a Bizottság elnöke köteles haladéktalanul intézkedni a személyes ülés 3. §-nak megfelelő összehívásáról.

(3) Az elektronikus ülésre a 3. § rendelkezései – a jelen §-ban foglalt eltérésekkel – értelemszerűen alkalmazandók.

(4) Az elektronikus ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés megtartásának technikai részleteit és tájékoztatást a személyes ülés (2) bekezdés szerinti összehívásának lehetőségéről.

A határozathozatal

4. §

(1) A Bizottság ülése határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.

(2) A Bizottság határozatot kizárólag ülésen hozhat. A határozathozatalhoz a jelenlevő tagok több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

(3) A Bizottság ülésén a határozathozatal általában nyílt szavazással történik, titkos szavazásra kerül sor a személyi kérdésekben illetve ha azt bármely bizottsági tag kéri.

Az Ellenőrző Bizottság elnökének megválasztása és visszahívása

5. §

(1) A Bizottság az önkormányzati ciklus első ülésén, vagy ha nincs elnöke, tagjai közül elnököt választ. Az elnökválasztó ülést a rendes ülés szabályainak megfelelően kell összehívni. Az elnökválasztó ülést a Doktorandusz Önkormányzat elnöke hívja össze és vezeti le, amely ülésen tanácskozási joggal vesz részt.

(2) Elnökjelöltet a bizottsági tagok állíthatnak, illetve bármelyik bizottsági tag jelölhető.

(3) A Bizottság az elnökét kétharmados többséggel választja meg. Amennyiben a többséget egyik jelölt sem kapja meg, vagy az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, akkor a szavazás fordulóit addig kell ismételni, amíg a bizottság elnököt nem választ.

Az Ellenőrző Bizottság üléseinek dokumentálása

6. §

(1) A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, a napirendet, a megvitatott kérdéseket, a hozzászólókat, a hozzászólások lényegét, a hozott határozatokat, a határozatok szavazati arányait és a jelenléti ívet. Ha az ülés során ezt bármely felszólaló kéri, akkor a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az adott felszólalás teljes, szó szerinti szövegét is. A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell a jelenléti ívet, továbbá minden, az ülésen tárgyalt dokumentumot.

(2) A jegyzőkönyvet az ülésen jelenlevő bizottsági tagok aláírásukkal hitelesítik.

(3) A Bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak, amelyeket az EDÖK honlapján közzé kell tenni.

A választások szervezésének és lebonyolításának szabályai

7. §

(1) A Bizottság a választást határozatban írja ki, amelynek időrendjéről és a határidőkről a kari doktorandusz részönkormányzat elnökével előzetesen egyeztet.

(2) A Bizottság az egyetemi nyilvántartás alapján választási névjegyzéket készít, a névjegyzékben szereplőket erről értesítik. A névjegyzékkel kapcsolatban kifogást a Bizottsághoz lehet benyújtani.

(3) A választásokon jelöltként az a karra beiratkozott doktorandusz hallgató vehet részt, aki a jelölőidőszak során egy, a Bizottság által erre a célra készített elektronikus űrlapon (elérhető az EDÖK honlapján, valamint a kari képviselet honlapján, amennyiben van ilyen) jelzi indulási szándékát.

(4) A jelölt a jelölőlap leadásával vállalja, hogy magára nézve kötelezőnek fogadja a képviselők választásaival és feladataival tartalmazó ELTE EDÖK Alapszabályának rendelkezéseit, valamint a Választásokat Felügyelő Bizottság ügyrendjét, amely elérhető az ELTE EDÖK honlapján, valamint a kari képviselet honlapján, amennyiben van ilyen. A kizárás terhe mellett a jelöltek vállalják, hogy a választási során tartózkodnak az etikátlan valamint a pártpolitikai megnyilvánulásoktól, kampánytól.

(5) A jelöltek megadott adatait (név, választási körzet, az elektronikus tanulmányi rendszerben megadott e-mail cím, telefonszám) a választások végéig a Bizottság kezeli, annak lezárta után a megválasztott képviselők adatait elérhetővé teszi az EDÖK megválasztott tisztségviselői számára. Erről a jelölt a jelölő lap kitöltésekor nyilatkoztatott köteles tenni.

(6) A választások függetlensége érdekében kampányt csupán a jelöltek folytathatnak. A választáson való részvételre ugyanakkor bármely egyetemi polgár buzdíthat.

(7) A szavazás szabályai és menete
    a) A Bizottság szavazatszedőket kérhet fel.
    b) A szavazatszedők vigyáznak a szavazás során az urnákra, ellenőrzik a szavazók személyazonosságát és bonyolítják a szavazást, gondoskodnak arról, hogy minden szavazásra jogosult csak egyszer szavazzon az adott körzetben, valamint a szavazók jelenlétében hitelesítik a szavazócédulákat.
    c) A szavazatszedők a szavazási dokumentumokat csak a Bizottság egy tagjának jelenlétében vehetik fel, amelyet jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a szavazatszedők közötti átadáskor szintén a Bizottság egy tagjának jelenlétében jegyzőkönyvet kell készíteni az átadásról, valamint a szavazási dokumentumok leadását is a Bizottság egy tagjának jelenlétében, jegyzőkönyv készítése mellett kell megtenni.
    d) A szavazócédulák szigorú számadású dokumentumok. A szavazócédulák számát az elkészítésüket követően a Bizottság rögzíti. A szavazó a szavazócédula átvételét aláírásával igazolja a névjegyzéken.
    e) A szavazat érvényes, amennyiben a szavazási szándék egyértelműen meghatározható a szavazat alapján.
    f) Érvénytelen a szavazat, amennyiben nem felel meg az Alapszabály 11. § (8) bekezdésében meghatározott követelményeknek vagy a szavazási szándék nem egyértelműen meghatározható.
    g) A szavazás során használt urnák az adott kar doktori ügyekért felelős hivatalában, illetve a kari részönkormányzat vagy a kari hallgatói önkormányzat félfogadó irodájában kerülhetnek elhelyezésre. Az EB legalább egy tagja jelenlétében lehetséges a mozgó urnás szavazás.

(8) A választások során a jelöltek joga a kampányolás. A kampány során a jelöltnek joga saját maga és programja bemutatásának, illetve a szavazók figyelmében ajánlhatja jelölttársait is. A kampány érdekében a Bizottság biztosítja:
    a) bemutatkozó sablon elkészítését (név; indulási körzet; maximum 500 karakter hosszúságú bemutatkozás, illetve programismertetés), amelyet elhelyez az ELTE EDÖK honlapján, valamint a kari képviselet honlapján, ha van ilyen;
    b) igény esetén bemutatkozó fórum előkészítését (teremfoglalás, időpont közzététel).

(9) A választások eredményeinek megállapítása
    a) A Bizottság a szavazás lezárultát követően összesíti a szavazatokat és megállapítja a választások eredményét, valamint a jelöltek sorrendjét.
    b) A szavazatok összesítése nyilvános, azt bármely egyetemi polgár megtekintheti, időpontját a Bizottság közzé teszi. A szavazatok összesítésében a Bizottság tagjai vesznek részt.
    c) A választási eredmények megállapítása után a Bizottság azonnal értesíti az eredményekről, illetve a maximális küldöttgyűlési delegáltak számáról a megválasztott képviselőket.
    d) A választásokról a Bizottság a Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályának 12. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet készít, amelyet közzétesz az EDÖK honlapján, a kari képviselet honlapján, ha van ilyen.

(10) A választások elektronikus úton is lebonyolíthatóak, amelyet az Ellenőrző Bizottság az ELTE webes szavazási felületén bonyolíthat le. Ezesetben a választókörzet minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező doktoranduszához el kell juttatni a szavazófelület linkjét. Online szavazás esetén az eredményt a rendszer alapján az Ellenőrző Bizottság elnöke állapítja meg. Szavazatszámlálásra nincs szükség.